A pszichodráma módszerről

A pszichodráma mint az önismeret egyik lehetséges változata Moreno nevéhez fűződik. Moreno megfogalmazása szerint a pszichodráma az a módszer, amely a lélek valóságát cselekvéssel tárja fel”.

Jacob Levy Moreno 1922-ben megalakítja a Rögtönzések Színházát Bécsben, majd 1925-ben kivándorol Amerikába, ahol a pszichodrámát, mint csoportmódszert megteremti. Később Európában is lesznek követői. Magyarországon Mérei Ferenc népszerűsíti a módszert és hozzáteszi saját elképzeléseit, az együttesség élményben hangsúlyozza a proszociális értékek és az önismereti igény fontosságát.

Kultúránk évszázadok óta abba az irányba halad, hogy a cselekvéssel szemben előtérbe helyezi a beszédet. Ezzel ellene hat mindannak, ami spontán és közvetlen, egyre inkább az intellektuális-verbális sztereotípiák uralják viselkedésünket. Ugyanakkor a különféle játékok, a misztériumok arra utalnak, hogy az ember „szerepjátszó” lény, önkifejezésünkhöz, a viselkedés éppúgy hozzátartozik, mint a beszéd.

A pszichodráma minden más önismereti próbálkozástól abban különbözik, hogy lejátssza, azaz dramatizálja az élményt. Moreno úgy véli, hogy az ember roppant alkotókészséget hordoz magában, ennek kibontakozását azonban külső kényszerek, előírások, kapott sémák gátolják. A spontaneitás lenne az a feszültségi állapot, amely által megszabadulhatunk a korlátoktól, és eljuthatunk a kreativitás szintjére. A játék „itt és most” feszültségében olyan indulati erő jelenik meg a személyben, amely egy új helyzet adekvát megoldásához, vagy egy régi helyzet új megoldása felé vezethet.

A pszichodrámában az emberi spontaneitás és kreativitás elsősorban a cselekvésbe ágyazva érvényesül, s ezt a helyzetet már lehet tudatosítani és önismereti szinten feltárni.

A pszichodráma vezetésében és értelmezésében központi jelentőséget kap a nyitottság és a proszociális jelleg. A „proszociális” a társaslélektanban a segítést, és a szövetkezést, a szolidaritást jelenti. Beletartozik a megértésnek, az empátiának a készsége, a tolerancia, a bizalom, a jóhiszemű és jószándékú magatartás. A csoportvezetők a csoportban a proszociális körbe tartozó viselkedést erősítik meg.

Ecsedi Éva pszichopedagógus, Niederreiter Jánosné pedagógiai asszisztens