M�v�szeti ter�pi�k

A komplex m�v�szeti ter�pia:

Az alkalmazott m�dszer a Kod�ly koncepci�j�n alapul�, �gynevezett, „komplex eszt�tikai nevel�s” v�ltozata, amit Bal�zs Eszter dolgozott ki �vekkel ezel�tt dadog� gyermekek r�sz�re. A m�dszer c�lja a gyermekek szem�lyis�g�nek fejleszt�se alkot� tev�kenys�g �ltal, m�v�szeti �lm�nyek �s az ehhez kapcsol�d� akt�v tev�kenys�gek hat�s�ra (Bal�s Eszter: A dadog�s komplex m�v�szeti ter�pi�s programja OPI 1990). A m�dszer ter�pi�s lehet�s�gei miatt j�l haszn�lhat� kommunik�ci�s, magatart�si �s kapcsolatteremt�si zavarral k�zd�, szorong� �s �rzelmi labilit�st mutat� gyerekek sz�m�ra is. Minden �vben szeptembert�l ind�tunk csoportokat. Tan�csad�nkban tizenk�t �ve alkalmazzuk, �s folyamatosan b�v�tj�k a m�dszert az akt�v zeneter�pia �s a mozg�s- �s t�ncter�pia (dr. Mer�nyi M�rta) elemeivel.

K�szs�g -�s szem�lyis�gfejleszt� csoport:

K�szs�g�kben �s szem�lyis�g�kben kisebb fok� �retlens�get mutat� iskola el�tt �ll� �vod�s gyermekek sz�m�ra ind�tjuk minden �v m�rcius�ban. Ehhez a speci�lis fejleszt� foglalkoz�shoz a m�v�szeti ter�pi�s elemeket �s b�bter�pi�s (Ecsedi �va pszichopedag�gus) elemeket egy�tt alkalmazzuk. Ezek �tv�z�se lehet�s�get ny�jt arra, hogy a r�sztvev� gyermekek eg�sz szem�lyis�g�t megmozgassa testi, �rz�kszervi �s �rzelmi szinten egyar�nt. Felt�rulnak a szem�lyis�gen bel�li er�k, megindul a fejl�d�s. A b�bj�t�k seg�ti a bels� problematik�k megjelen�t�s�t. Alkalmas a v�gyak, f�lelmek, agresszi� szublim�l�s�ra.

A komplex m�v�szetter�pi�s �s fejleszt� kiscsoportban alkalmazott m�dszer a zene, a mozg�s �s az �br�zol�s ter�leteit �s kapcsol�d�si lehet�s�geit haszn�lja fel a ter�pi�ban. A foglalkoz�sokon zajl� j�t�k, munka szorosan �sszefon�dik az alkot� tev�kenys�ggel. Az �nek-zenei ter�let el�seg�ti a hangz�sra, az �nmagamra, a m�sikra, az egym�sra val� figyel�st �s az egy�ttm�k�d�st. Ritmus �s egyszer�bb dallamhangszerekkel j�tszunk, dalokat k�s�r�nk, improviz�lunk egy�nileg �s csoportosan. Hangokkal, ritmusokkal, k�l�nb�z� hangz�sokkal kifejezhetj�k �rz�seinket, indulatainkat – lehet�s�g a regressz�v-agressz�v jelens�gek alkot� mederbe terel�s�re.

A mozg�sos gyakorlatok el�seg�tik a testk�p, testhat�rok kialakul�s�t, �jra rendez�s�t. Zen�re t�rt�n� t�nc, ut�nz�sok, �tv�ltoz�sok, improviz�l�sok sz�les sk�l�ja seg�ti a k�l�nb�z� korrekci�s feladatok megval�sul�s�t. A mozg�s megismer� folyamatok b�zisa, �gy alapvet� jelent�s�g van az ember �rzelmi intellektu�lis fejl�d�s�ben.

A ter�pi�s munk�ban fontos szerepet kap az �br�zol�s is. A tudattalan gyakran k�pi form�ban nyilatkozik meg, �gy az �br�zol�s k�nnyen meg tudja k�zel�teni. K�pes annak tartalm�t k�pekben, szimb�lumokban �sszegezni. Az �br�zol� munk�ban rajzolunk, fest�nk, agyagozunk. Az alkot�s �r�m, old� hat�s� �s az �n�rt�kel�st pozit�v ir�nyba m�dos�tja.

A mozg�snak, zen�nek mint nonverb�lis eszk�znek, m�diumnak a ter�pi�s t�rben van egy h�rmas funkci�ja ami egyidej�leg �rv�nyes�l: Eszk�z, mellyel megmutatom magamat – �rz�seimet, indulataimat kifejezni – m�sok �s �nmagam(!) sz�m�ra is. Ugyanakkor ezzel azt fel is er�s�tem – �gy t�bbet mutatok meg, mint amit elmondani tudok r�la. K�zben egy bels� �rz�s, vagy egy m�lyebb bels� minta k�v�lre helyez�dik.

Korai �lm�nyeink �rz�kszervi, mozg�sos percepci�k – �rint�sek, hangz�sok, hanglejt�sek, id�belis�gek, ritmusok, stb. – form�j�ban �rzelmi sz�nezettel egy�tt �rz�dnek, �s eg�sz �let�nk sor�n meghat�roz� m�don �rv�nyes�lnek. Term�szet�kb�l ad�d�an nem tudatosak, szimbolikus, k�pi �s verb�lis �ton nem k�zel�thet�k meg. A zen�nek �s a mozg�snak, mint ter�pi�s eszk�znek a jelent�s�ge �ppen abban �ll, hogy ezt az �lm�nyvil�got �rz�kszervi, testi-mozg�sos tapasztal�s �tj�n el�ri. �gy lehet�s�g ny�lik a korai �lm�nyek, �lm�nyszervez�d�sek, kapcsolati mint�k, m�k�d�si m�dok korrekci�j�ra. Mindez szem�lyis�g�nknek abban a tartom�ny�ban zajlik, amelynek kialakul�sa fejl�d�s�nk legkoraibb szakasz�hoz k�t�tt. Ez a „bontakoz� �n�rz�kel�s” tere, (Daniel N. Stern) mely minden alkot�snak, tanul�snak az alapja.

Moln�r M�rta logop�dus, zeneterapeuta