Az iskolaérettségi vizsgálat tartalma

Az iskolaérettség fogalma alatt alkalmasságot értünk. Nem azonos az okossággal, az intelligenciával. Azt vizsgáljuk, hogy a gyermek képes lesz-e megfelelni bizonyos alkalmazkodási követelményeknek, tud-e majd az iskolában meghatározott szabályok szerint viselkedni – képes-e elválasztani egymástól a játékot és a feladatot, nyugodtan ülni, kivárni, együttműködni a tanítóval.

Milyen fejlettségi színvonal jellemző az iskoláskor küszöbén?

Az iskolaérettségi szintet a gyermekek harmonikus személyiségfejlődés esetén a 6 és 7 éves életkor tájékán, biológiai és pszichológiai/lelki tényezők együttes hatására érik el. Ennek egyik legszembetűnőbb jele a testi változás: megnyúlnak a végtagok, megváltozik a kisgyermek testalkata, elveszíti „pocakos” jellegét, elkezdődik a fogváltás.

Az idegrendszer érését jelzi, ha a gyermek jelzi tudásvágyát, pl. érdeklődik a betűk, számok iránt, várakozással tekint az iskolára.

A zavartalan iskolai beilleszkedéshez kellő önállóság szükségeltetik, mely az öltözködésben, tisztálkodásban, étkezésben éppúgy megnyilvánul, mint a tanulással kapcsolatos feladatok elvégzésében. Éppígy minden iskolai szituáció megkívánja az adott helyzet megértését, az együttműködésre való képességet, ill. a szabályokhoz való alkalmazkodást.

Ebben az időben az idegrendszer kiegyensúlyozottá válik, a gyermek megtanul uralkodni mozgásvágyán, finomabb mozgáskoordináció jellemzi, mely képessé teszi őt az írástanuláshoz szükséges finommozgás kivitelezésére. A koordinált írómozgásnak összehangolt szemmozgással kell párosulnia, hiszen csak ebben az esetben várható el, hogy adott minták, betűk lekövetését írásában megfelelően teljesítse. Az iskolába lépés idejére kialakul az egyik kéz dominanciája – szerencsére ma már csak elvétve találkozunk bal kézről jobb kézre „átszoktatott” gyerekekkel, hiszen az öröklött balkezesség semmiféle hátránnyal nem jár a gyermek számára.

Érthető beszéd: jó, ha az első osztályos gyermek megfelelő hangképzéssel, továbbá tartalmi szempontból is értelmesen, árnyaltan tudja kifejezni gondolatait, beszéde megfelel a magyar nyelv grammatikai szabályainak. Beszédértése ép legyen, képes legyen a hallott beszéd megfelelő tempójú feldolgozására. A beszédhiba, a hiányos fogalmi rendszer az olvasástanulásnál problémát okozhat, ill. akadályozza a jó iskolai előmenetelt.

Fontos, hogy a gyermek még óvodás korban ismerje meg saját testét, testrészei nevét, jól tájékozódjon a két testfél viszonylatában (melyik a jobb keze, melyik a bal füle stb.). Megfelelő ismeretekkel rendelkezzen saját környezetére vonatkozóan, tudjon tájékozódni az idői fogalmak tekintetében (hét napjai, napszakok, évszakok), értse és használja a térirányokra vonatkozó kifejezéseket (fölé, mögötte, előtte, közötte stb.)

A szándékos, tartós figyelem a tanulás alapfeltétele, a gyermeknek erre az időre képesnek kell lennie 10-15 perces koncentrációra, hiszen a könnyen terelődő figyelem nehezíti, sőt akár meg is akadályozza az ismeretszerzést. Figyelmi problémákkal küzdő kisgyerekeknél másodlagosan gyakran magatartási, beilleszkedési problémák is megjelennek.

Az iskolai munkában szükséges az érett feladattudat, a kitartás. Itt nemcsak az a fontos, hogy a gyermek érdeklődést mutasson a feladat iránt, hanem az is, hogy a feladatot végigcsinálja, akarja befejezni. Tehát a funkcióörömről áttevődik a hangsúly a teljesítményre, a végeredményre. Ha a kezdet netán sikertelen, csak jó kudarctűrő képesség esetén képes feladatát újrakezdeni, így tudja saját hibáit korrigálni.

A fentebb felsoroltak természetesen nem nyújtanak teljes képet. Az iskolai környezetben számos részképesség összehangolt működésén múlik, hogy gyermeke képes lesz-e megfelelni az elvárt követelményeknek: megfelelően működik-e emlékezetük, milyen a vizuális (képi) észlelése, fejlett-e a problémamegoldó gondolkodása, stb.

Jelentkezés az iskolaérettségi vizsgálatra

Tanácsadónkban az iskolaérettségi vizsgálatokat pedagógus-gyógypedagógus és pszichológus kollégák végzik, a vizsgálatot kezdeményezhetik a szülők, ill. a gyermekkel foglalkozó óvodapedagógusok. Természetesen óvodai beutalás esetén is szülői beleegyezéssel vizsgáljuk meg a hozzánk küldött, kerületi intézménybe járó gyermekeket.

A vizsgálat minden esetben előzetes bejelentés alapján történik, a vizsgálat időpontjáról a szülőket és az óvodát levél útján értesítjük.

Mikor van szükség erre a vizsgálatra?

Szülői vagy óvónői vizsgálati kérelem esetén, azoknál a gyerekeknél, akiknél magatartási, tanulási probléma, figyelmi gyengeség, beszédfejlődési rendellenesség tapasztalható.

Szülői igény alapján, pl. „korengedmény” kérésekor, ha adott naptári év május 31-ig a gyermek még nem töltötte be 6. életévét, de fejlettsége alapján a szülő kéri a beiskolázást.

Ha a szülő szeretné egy évvel elhalasztani a beiskolázást.

Tanköteles, de óvodába nem járó gyerekek, vagy akik sokat betegeskedtek, hiányoztak.

A vizsgálat menete

A vizsgálat előtt a szülőkkel személyes tájékozódó beszélgetés során próbálunk képet kapni beiskolázással kapcsolatos elképzeléseikről, gyermekük fejlődésének sajátosságairól. Fontosnak tartjuk, hogy a gyermeket olyan személy kísérje a vizsgálatra, aki ismeri ezeket az információkat. Kérjük, hogy a vizsgálatra hozzák magukkal a gyermek fejlődésére vonatkozó iratokat, pl. kórházi zárójelentések, szakvélemények!

A gyermekek a vizsgálat első felében csoportos helyzetben kapnak feladatokat. A vizsgálat folyamán törekszünk arra, hogy a gyermek feloldódjon, igyekszünk reális képet kapni teljesítményéről.

A szülők gyermekükre a váróteremben várnak, mivel a csoportos vizsgálatot követően rövid szünetet tartunk, ekkor lehetőségük van a magukkal hozott tízórai elfogyasztására.

Az egyéni vizsgálatot követően, az eredmények ismeretében javaslatot teszünk a gyermek beiskolázására vonatkozóan, melyet a szülővel megbeszélünk. Véleményünk kialakításakor figyelembe vesszük a szülőktől és az óvónőktől érkezett információkat is. Javaslatunkat a vizsgálat után írott formában kézbe adjuk.

Ha a vizsgálat alapján a gyermek érettsége szociális és pszichés szempontból is megfelel az iskolába lépéshez szükséges szintnek, beiskolázást nyer. Egyenetlen fejlettségi szint esetén – a közoktatási törvényben meghatározott kritériumok alapján – még egy év óvodai fejlesztést ajánlunk, ill. beiskolázásánál javasoljuk, hogy eltérő fejlődési tempóját vegyék figyelembe.

Azoknál a gyerekeknél, akik még egy évig óvodában maradnak, javaslatot teszünk a fejlesztés módjára vonatkozóan. Az iskolaérettségi vizsgálatokat követően tanácsadónkban is minden tanévben szervezünk kiscsoportos foglalkozásokat, ahol különböző területeken próbáljuk segíteni a gyerekek megfelelő iskolai beilleszkedését (pl. művészetterápiás fejlesztő csoport)

A vizsgálat eredményeit tartalmazó részletes szakvéleményt személyesen adjuk át a szülőnek, aki aláírja azt, majd ezután a véleményt hivatalosan küldjük meg az illető óvodának (amennyiben az óvoda küldte a vizsgálatra a gyermeket). A spontán jelentkező szülő esetén ilyen szakvéleményt az óvodának nem küldünk.

Esetenként további vizsgálatokat javasolunk.

Az iskolába lépés fontos kritériuma, hogy az érzékszervek megfelelően működjenek, szükség esetén részletes látás-, hallásvizsgálatot, fül-orr-gégészeti kivizsgálást kezdeményezünk.

Azokat a gyerekeket, akik nem felelnek meg az életkori követelményeknek, és/vagy további fejlődésük speciális nevelési feltételek, biztosításával érhető el, Szakértői Bizottságokhoz utaljuk.

Ódorné Mátyássy Ágnes – IX. ker. Nevelési Tanácsadó -  anyagának felhasználásával