„ a csald a vilg mikrokozmosza. gy ha a vilgot akarjuk megrteni, tanulmnyoznunk kell a csaldot: hiszen a hatalom, intimits, autonmia, bizalom, s kommunikcis kpessgek olyan ltfontossg tmk, melyek meghatrozzk, hogy lnk a vilgban.
„Ha megvltoztatjuk a csaldot, a vilg vltozik.”
Az elbbi mondatok Virginia Satir, a csaldterpia egyik karizmatikus szemlyisgnek gondolatait tkrzik.
A csald az a hely, ahol az ember formldik, szemlyisge kialakul.
A csaldi kapcsolatok, legyenek azok meghittek vagy esetleg kaotikusak, szthullk, mindannyiunk tapasztalatban kzponti jelentsgek.
A Nevelsi Tancsadhoz gyermekeikkel, klnbz nehzsgekkel fordul csaldok – rgi hagyomnyt kvetve – a teljes csaldra kiterjed figyelmet kapnak a kzs munka sorn.
A csaldterpia megkzeltse azonban specilis felkszltsget kvn a szakemberektl.
A csaldra, mint szervesen kapcsold rendszerre tekintnk. A terpis lseken megjelen csaldtagokra, a csaldtagok mindegyikre megfelel figyelmet szentelnk. A csald minden tagjval megfogalmaztatjuk, hogy miben ltja a nehzsgket - gy a csaldtagokat magukat is a „megfelel szerepbe” helyezzk. Feltrul a csaldi struktra (hierarchia, hatrok kezelse, absztrakt szervezdsek). A „tnetre” mint a vltozst srget jelzsre tekintnk. Megismerjk a csald eddigi megoldsi ksrleteit, jvre irnyul elkpzelseit. Meghatrozzuk az elrend vltozst (ptve a csald bels erforrsaira.) A kapcsolati mintzatra irnytjuk a figyelmet, a korbbi linens alaki megkzelts helyett.
Az lseken, ill. az lsek kztt vltozatos „feladatok” adsval segtjk el a csaldi kapcsolatok, interakcik javulst