„ a család a világ mikrokozmosza. Így ha a világot akarjuk megérteni, tanulmányoznunk kell a családot: hiszen a hatalom, intimitás, autonómia, bizalom, és kommunikációs képességek olyan létfontosságú témák, melyek meghatározzák, hogy élünk a világban.
„Ha megváltoztatjuk a családot, a világ változik.”
Az előbbi mondatok Virginia Satir, a családterápia egyik karizmatikus személyiségének gondolatait tükrözik.
A család az a hely, ahol az ember formálódik, személyisége kialakul.
A családi kapcsolatok, legyenek azok meghittek vagy esetleg kaotikusak, széthullók, mindannyiunk tapasztalatában központi jelentőségűek.
A Nevelési Tanácsadóhoz gyermekeikkel, különböző nehézségekkel forduló családok – régi hagyományt követve – a teljes családra kiterjedő figyelmet kapnak a közös munka során.
A családterápia megközelítése azonban speciális felkészültséget kíván a szakemberektől.
A családra, mint szervesen kapcsolódó rendszerre tekintünk. A terápiás üléseken megjelenő családtagokra, a családtagok mindegyikére megfelelő figyelmet szentelünk. A család minden tagjával megfogalmaztatjuk, hogy ő miben látja a nehézségüket - így a családtagokat magukat is a „megfelelő szerepbe” helyezzük. Feltárul a családi struktúra (hierarchia, határok kezelése, absztrakt szerveződések). A „tünetre” mint a változást sürgető jelzésre tekintünk. Megismerjük a család eddigi megoldási kísérleteit, jövőre irányuló elképzeléseit. Meghatározzuk az elérendő változást (építve a család belső erőforrásaira.) A kapcsolati mintázatra irányítjuk a figyelmet, a korábbi lineáns alaki megközelítés helyett.
Az üléseken, ill. az ülések között változatos „feladatok” adásával segítjük elő a családi kapcsolatok, interakciók javulását