Szenzoros integr�ci�s ter�pi�k - mozg�sfejleszt�s

Olyan fejleszt� elj�r�sr�l van sz�, amely a mozg�sos cselekv�sen �s a taktilis �s vesztibul�ris ingerl�sen kereszt�l fejleszti az eg�sz szem�lyis�get, �s kik�sz�b�li a k�s�bbi tanul�si probl�m�kat, illetve cs�kkenti azokat. Erre az elj�r�sra �p�l a r�szk�pess�g-fejleszt�s, logop�diai fejleszt�s, a tanul�si zavarok (diszlexia, diszgr�fia, diszkalkulia) ter�pi�ja.

A kisgyermekek fejl�d�se sok�ig a mozg�ssal szoros �sszef�gg�sben, mag�ban a mozg�sban, vagy a mozg�s �ltal j�n l�tre. A mozg�sos �s az �rtelmi fejl�d�shez egyar�nt a vesztibul�ris (egyens�ly) rendszer �r�s�re van sz�ks�g. A szenzoros integr�ci�s ter�pia speci�lis ter�pia, amelyben mozg�sos feladatok �ltal serkentj�k az �rtelmi �s a szoci�lis (t�rsas) funkci�k fejl�d�s�t - olyan eszk�z, amely ezt a term�szetes ig�nyt kihaszn�lva seg�ti az elmaradt vagy lassabban fejl�d� k�pess�gek kibontakoz�s�t. K�l�n specifikuma, hogy a sz�l�ket is bevonja, vel�k egy�ttm�k�dve fejleszti a gyermeket.

A gyermekekkel foglalkoz� szakemberek, �s a sz�l�k egyre gyakrabban tal�lj�k szembe magukat k�l�nb�z� t�netekkel:

·                     nagymozg�sok koordin�ci�s probl�m�j�val,

·                     a finommozg�s zavar�val,

·                     viselked�s �s szoci�lis beilleszked�s zavar�val,

·                     tanul�si, koncentr�ci�s �s figyelmi zavarokkal,

·                     t�lmozg�ssal, hiperaktivit�ssal,

·                     diszlexi�val, diszkalkuli�val, diszgr�fi�val, stb...

E sokf�le k�l�nb�z� t�net nagyon gyakran egy okb�l, az idegrendszer �retlens�g�b�l eredeztethet�. Az �retlens�g oka mindig a terhess�g alatti, sz�let�s k�zbeni (pl. oxig�nhi�ny), illetve a korai gyermekkorban, a gyermeket �rt kedvez�tlen hat�sok miatt alakult ki.

A gyermeket k�r�lvev� k�rnyezet el�seg�theti, vagy f�kezheti a velesz�letett tulajdons�gok kifejl�d�s�t. Az �rz�kszervek inform�lj�k az agyat a vesztibul�ris (egyens�lyi) rendszer seg�ts�g�vel a test fizikai helyzet�r�l, �llapot�r�l. Amikor az �rz�kel�s j�l m�k�dik, akkor az ingereket az agy fel tudja haszn�lni arra, hogy �szlel�seket, viselked�st vagy tanul�st produk�ljon.

A szenzoros integr�ci� feladata a helyes agym�k�d�s �sszerendez�se. Ennek fejl�d�se m�r az anyam�hben kezd�dik, amikor a magzat �rz�keli az anya mozg�sait (ez�rt k�zdenek probl�m�kkal azok a kicsik, akik �desanyj�nak fek�dni kellett a terhess�g alatt). Ennek seg�ts�g�vel k�sz�l fel a sz�l�sre, fordul be a sz�l�csatorn�ba, majd az els� �v alatt �gy kezd el forogni, k�szni, m�szni, fel�lni, fel�llni �s j�rni.

A szenzomotoros ter�pi�k:

·         regresszi�s szeml�let�ek, vagyis �jra strukt�r�lj�k az idegrendszer k�reg alatti ter�leteit,

·         hi�nyt p�tolnak �s felz�rk�ztatnak,

·         a fejleszt�st a taktilis, vesztibul�ris, propriocept�v, akusztikus �s vizu�lis (egyens�lyoz�, tapint�, hall�, l�t�) ingerek alkalmaz�s�val �ri el,

·         a komplett felm�r� m�dszer felt�rk�pezi a gyermek probl�m�it, �s az adott probl�m�ra kapja a tr�ninget,

·         az egy�ni �s kiscsoportos fejleszt�si form�k el�seg�tik, hogy a lehet� legjobb hat�konys�ggal z�rk�ztassunk fel,

·         a sok j�t�kos eszk�z, a meleg, hat�rozott pedag�giai attit�d a gyermekben azt az �rzetet kelti, hogy csak j�tszik, pedig val�j�ban komolyan dolgozik,

Szenzoros integr�ci�s ter�pia c�lja:

·         taktilis �rz�kel�s fejleszt�se,

·         egyens�lyi reakci�k fejleszt�se,

·         a szem-k�z koordin�ci� jav�t�sa,

·         a test k�t oldala k�zti koordin�ci� fokoz�sa,

·         t�rben, s�kban val� t�j�koz�d�s jav�t�sa ,

·         vizu�lis t�r- �s forma�rz�kel�s fejleszt�se,

·         alak-h�tt�r-megk�l�nb�ztet�s k�szs�g�nek jav�t�sa,

·         eml�kezet, figyelem fejleszt�se.

A szenzomotoros fejleszt�s sor�n k�l�nb�z� mozg�sfejleszt� eszk�z�kkel (hinta, billen� lap, trambulin, �ri�slabda, stb...) a gyermek k�pess�geinek optim�lis kibontakoztat�sa a c�l. Az el�re meghat�rozott feladatok t�bbsz�ri megism�tl�se el�seg�ti az idegrendszer �r�s�t, ami viszont mag�val hozza a monot�niat�r�s, az �nfegyelem, a kitart�s �s a mozg�skoordin�ci� fejl�d�s�t. Elind�tja a megrekedt mozg�sfejl�d�st, olyan gyermekn�l, aki nem akar m�szni vagy elindulni. Seg�ti a megk�sett besz�dfejl�d�s beindul�s�t.

El�re meghat�rozott sorrendben �s mennyis�gben a terapeuta �llap�tja meg a sz�ks�ges feladatokat, mindig a gyermek �llapot�hoz igaz�tva.

A torn�ban haszn�lt gyakorlatokkal egy olyan �rz�kel�si csatorn�t ingerl�nk, amely a mozg�sfejl�d�sben m�r a magzati kort�l meghat�roz�. Ez az �n. vesztibul�ris �rz�kel�s, amely az egyens�ly �s a testhelyzetek �rz�kel�s��rt felel�s. Ez az �rz�kel�si csatorn�nk teh�t m�r nagyon korai id�szakt�l kezdve m�k�dik, �s m�k�d�se sor�n nagyon sok agyi ter�lettel �ll kapcsolatban. Ez a kiterjedt kapcsolatrendszer a gyermekkor �vei alatt is megmarad, ez�rt e rendszer ingerl�s�vel k�zvetlen�l vagy k�zvetve szinte a teljes idegrendszerre hat�st tudunk gyakorolni. Kiterjedt agyi kapcsolatai r�v�n a vesztibul�ris rendszer "torn�ztat�s�val" tudunk hatni a gyerekek figyelm�re, eml�kezet�kre, besz�d�k fejl�d�s�re, kommunik�ci�jukra. Seg�tj�k a szab�lyoz�si funkci�k fejl�d�s�t, az alv�s-�brenl�t szab�lyoz�s�t, a k�lvil�gb�l �rkez� inform�ci�k felfog�s�t �s feldolgoz�s�t, a szem-k�z koordin�ci�t, a c�lz� mozg�sok alakul�s�t.

Mivel ez az egyens�lyoz� szerv�nk is, ez�rt term�szetesen javul az egyens�ly�rz�k, a mozg�stervez�s (teh�t, hogy hogyan c�lszer� egy mozg�ssort kivitelezni, p�ld�ul: hogy megfogjon egy t�rgyat vagy le�lj�n egy kissz�kre, felm�sszon a m�sz�k�ra), �gyesedik a mozg�s, javul a t�rbeli t�j�koz�d�s. Nem utols� sorban pedig a gyakorlatok rendszeres v�gz�s�vel alakul feladattudatuk, egy�ttm�k�d�s�k, viselked�s�k, alkalmazkod�si k�pess�g�k. Term�szetesen az elv�rhat� v�ltoz�sok a kisgyermek �letkor�t�l is f�ggenek.

Az egy�ni torn�t k�vet�en vagy a nagyobb gyerekek eset�n csoportos form�ban t�rt�nik a szenzomotoros torna. Ez tornatermi k�r�lm�nyek k�z�tt, v�ltozatos eszk�z�kkel zajlik. Gyakoris�ga, id�tartama illetve a csoportok nagys�ga f�gg a gyerekek �letkor�t�l �s probl�m�it�l egyar�nt.

Egy�ni fejleszt�sben, vagy kiscsoportban 3-4 kisgyermek torn�zik egy�tt. A csoportban a szenzoros fejleszt�s mellett nagy hangs�lyt kap a gyerekek viselked�sszervez�s�nek fejleszt�se: fontos, hogy elfogadj�k a terapeuta utas�t�sait, �rts�k �s betarts�k a szab�lyokat, kontroll�lni tudj�k saj�t viselked�s�ket, k�pesek legyenek �nszab�lyoz�sra. A t�rsakra val� odafigyel�s illetve a p�ros �s csoportos feladatok v�gz�se seg�ti a gyerekek t�rsas k�szs�geinek fejl�d�s�t is.

Somogyi T�mea logop�dus