Diszf�nia �s ter�pi�ja

A diszf�nia a hang- �s hangk�pz�s zavara, melyet a hangsz�n k�ros megv�ltoz�sa, rekedts�ge �s a hangteljes�tm�ny l�nyeges cs�kken�se jellemez.

T�netei k�z�tt szerepel:

-        a rekedts�g, f�tyolos, leveg�s hang,

-        a rossz l�gz�stechnika, ami k�vetkezt�ben a v�llak megemelkednek, a nyakizmok er�teljesen megfesz�lnek,

-        a nem megfelel� hangmagass�g (ez gyermekkorban legink�bb m�lyebb hangot jelent),

-        a g�rcs�s a nyakizomzat,

-        a cs�kkent hanger�,

-        �s a megr�vid�lt hangtart�s.

Emellett a diszf�n�s gyakran kr�kog, a tork�ban l�v� "gomb�cra", illetve a nyak szor�t�, kapar� �rz�s�re panaszkodik. Gyermek- �s feln�ttkorban egyar�nt kialakulhat.

H�tter�ben �llhat:

-        a hang t�ler�ltet�se (f�k�nt impulz�v, sokat kiab�l�, s�r� gyermekekn�l),

-        gyermekkori diszf�nia eset�n az �rz�keny gyermeket �rt trauma,

-        valamint a k�l�nf�le megbeteged�sek, mint pl. g�gehurut idej�n alkalmazott er�s, pr�selt hang megszok�sa, r�gz�l�se,

-        gyakran a l�gz�s �s testtart�s k�r�be es� funkci�probl�m�k v�ltj�k ki,

-        el�fordul, hogy pszichoszomatikus okok rejlenek a h�tter�ben,

-        gyakran tal�lkozunk pszich�s okokkal, illetve t�bbf�le ok kombin�ci�j�val,

-        A mut�ci�s hangad�si probl�ma h�tter�ben szint�n multifaktori�lis oki �sszef�gg�sekr�l van sz�.

-        Az organikus diszf�nia okai is k�l�nb�z�ek. A gyakran el�fordul� hangsz�lcsom� el�zm�nyek�nt mindig kimutathat� a hiperfunkcion�lis zavar. �d�m�k, polipok, ciszt�k, �s m�s organikus zavarok eset�n az okok szerte�gaz�ak.

Jellemz�je, hogy a diszf�ni�ban szenved�k artikul�ci�s m�veletei szab�lyszer�en zajlanak le, de hi�nyzik, vagy torzult form�ban van jelen a z�nge. A hang ez�rt domin�nsan z�rej jelleg�. A helytelen hangk�pz�s vesz�lye, hogy miut�n a hangszalagok ez esetben nem z�rnak megfelel�en, a hangszalagok megvastagodhatnak �s rajtuk �n. hangszalagcsom�k alakulhatnak ki.

Ki kezeli a diszf�ni�t?

Nagyon fontos az el�bbiekben le�rt t�netek fenn�ll�sakor a f�l-orr-g�g�szeti, foni�triai vizsg�lat. A vizsg�lattal eld�nthet�, hogy val�ban diszf�ni�val �llunk-e szemben, illetve annak mely form�j�val, s ezek ismeret�ben megkezdhet� a logop�diai hangter�pia. A diszf�nia jav�t�sa, korrig�l�sa foni�triai, logop�dusi kompetencia, �gy kezel�se foni�ter szakorvos �s logop�dus szoros egy�ttm�k�d�s�ben t�rt�nik. Foni�triai k�zrem�k�d�s n�lk�l ritk�n sikeres a ter�pia. Logop�diai ter�pia eset�n elengedhetetlen az el�zetes, r�szletes foni�triai vizsg�lat, a ter�pia sor�n pedig a megfelel� folyamatos foni�triai-g�g�szeti kontroll.

Ter�pia

A diszf�nia ter�pi�j�nak c�lja, hogy a logop�dus a kellemes, bels� harm�ni�t k�zvet�t�, eszt�tikai �s kedvez� pszich�s hat�st kelt� tiszta, egy�ni besz�dhangot alak�tson ki, amely zavartalanul �p�l be a folyamatos, spont�n hangos besz�dbe.

Feladatok

-        A hangad�s funkci�j�nak foni�triai kivizsg�l�sa

-        Egy�ni kezel�si terv �ssze�ll�t�sa

-        Az optim�lis hangad�si l�gz�s kialak�t�sa

-        A test eg�sz�re kiterjed� laza izomt�nus kialak�t�sa

-        A hangszalagrezg�s finom megind�t�sa

-        Az egy�nre jellemz� alaphang kialak�t�sa

-        Az egy�nre jellemz� hangfekv�s kialak�t�sa

Gyakorlatok

-        A s�hajt�hang megtan�t�sa

-        A kitartott z�mm�g�s

-        A manu�lis �rz�keltet�s

-        Sk�l�z�s egyszer� dalok, versek sz�veg�vel

-        Rezonancia-gyakorlatok a testen

-        A hanger� gyakorl�sa

-        L�gy hangind�t�s, hehezetes gyakorlatok

-        Hangringat�s

-        Hangut�nz� gyakorlatok

-        Ir�nyad�s a hangnak - hang�tvet�s - elk�ld�s - a hang visszah�v�sa

-        Dr. Bal�zs Bogl�rka diszf�nia-ter�pi�s m�dszer�nek alkalmaz�sa

-        Jancs�n� Aranyossy Em�ke diszf�nia-ter�pi�s m�dszer�nek alkalmaz�sa)

-        Dalok �s sz�vegek

-        "Hang �s cs�nd", a minim�lis z�nge megsz�laltat�sa

-        A hang n�gy param�ter�nek (id�tartam, hangmagass�g, hanger�, hangsz�n) automatiz�l�sa olvas�sban �s spont�n besz�dben

�rt�kel�s, min�s�t�s

T�netmentes: a kezel�s eredm�nyek�nt helyre�llt a beteg egy�ni hangsz�ne, hangfekv�se �s a besz�d dallama.

L�nyegesen javult: a folyamatos besz�d gyakorlataiban �rv�nyes�l az egy�ni hangsz�n, hangfekv�s �s dallam.

R�szben javult: az eg�sz testre kiterjed� lazul�s jellemz�v� v�lt, a besz�dl�gz�s gazdas�gos, az alaphang �lland�. A norm�lis sz�nezet� hangok besz�dbe be�p�t�se most t�rt�nik.

Keveset javult: a laz�t� �s l�gz� gyakorlatokat csak a besz�dter�pi�s �r�kon k�pes v�gezni, az alaphang nem �lland�.

Nem javult: az izomt�nus �s a l�gz�s v�ltozatlan, a hangk�pz�s tov�bbra is pr�selten t�rt�nik.

Eszk�z�k

A szok�sos logop�diai kezel�helyis�g teljes felszerelts�ggel. Hangkelt� j�t�kok, hangszerek (furulya, s�p, xilofon, Orff-hangszerek, magnetofon, kazett�k, video (kamera is). Megoldhat� mindez sz�m�t�g�ppel (zenei program, beszerelt kamera). Ez ut�bbi a magnetofont is helyettes�theti. Disztonom�ter, sz�- �s k�pk�rty�k, mond�k�k, versek, mes�k, olvasm�nyok

Somogyi T�mea logop�dus