Diszkalkulia és terápiája

A diszkalkulia számolási zavar, az iskolai teljesítményzavarok egyik típusa. Gyakran társul diszlexiával, diszgráfiával.

A gyermek az intelligenciaszintjéhez képest az elvárhatónál lényegesen alacsonyabb teljesítményt nyújt a matematika, illetve a számolás területén.

Típusai:

-                     grafikus diszkalkulia: az írásban és az olvasásban is résztvevő összetett funkcionális agyi rendszer szakaszos működésének és integrációjának, az információk átkódolásának nehézsége

-                     olvasási diszkalkulia: a matematikai szimbólumok dekódolásának nehézsége

-                     emlékezeti diszkalkulia: elsősorban a bevésés, megőrzés és felidézés nehézsége

-                     gondolkodási diszkalkulia: a matematikai általánosítás zavara

Tünetei:

-                     bizonytalan tájékozódás saját testen, térben, síkban

-                     mozgás-beszéd koordináció zavara

-                     hiányos vagy bizonytalan számfogalmak

-                     számok írásával kapcsolatos problémák (tükörírás, számok felcserélése)

-                     nehézségek mennyiségi relációk alkotásában, relációs jelek alkalmazásában

-                     kialakulatlan mennyiség-állandóság

-                     globális mennyiség-felismerés hiánya

-                     helyiérték-zavarok

-                     nehézségek az alapműveletek és inverzeik értelmezésében

-                     rossz módszerű, vagy lassú, bizonytalan számolási technika különösen a tízes, százas átlépésnél

-                     matematikai szabályok felismerésének nehézsége

-                     hiányos matematikai fogalmak

-                     rossz szám-és szövegemlékezet

-                     gyengén fejlett analógiás gondolkodás, elemző-és összehasonlító képesség, ítéletalkotás, következtetés

Terápia

A diszkalkulia terápia alapelveként rögzíthetjük, hogy annak részletes pszichológiai vizsgálatokra kell támaszkodnia az anamnézis messzemenő figyelembevételével.

Kiindulópontnak tekintjük a vizsgálatnál kapott eredményeket, és a gyermek már biztosan elsajátított tudására, kellőképpen begyakorolt jártasságaira, képességeire építjük fel a terápiás tervet, apró lépésekre lebontva, a fokozatosság elvét szem előtt tartva.

Általános, minden esetre érvényes kezelési tervet kidolgozni nem lehet, azt mindig a gyermek adott fejlettségi szintje, életkori sajátosságai, motiváltsági foka határozza meg.

Különleges jelentőségű, s állandó feladatként jelentkezik a terápiás folyamat során a már addig elsajátított ismeretek, jártasságok, készségek gyakorlása, az új ismeretekbe való beépítése.

Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a diszkalkuliás gyermekek egy csoportjánál az ujjak használata nagy mértékben késlelteti, illetve akadályozza a fejben való műveletvégzés kialakítását, más csoportjánál azonban éppen ellenkezőleg, az vezethet a számmal kapcsolatos fogalmak kialakulásához.

Cél a pedagógiai vizsgálat alapján a matematika tanulásához szükséges biztos alapok megteremtése, a megfelelő képességek fejlesztése, jártasságok, készségek kialakítása különös tekintettel a figyelem, észlelés, emlékezet, gondolkodás és a beszéd („matematika nyelvének”) fejlesztésére.

A speciális diszklakulia foglalkozások feladata:

- a matematikai fogalmak és a velük végzett manipuláció begyakorlása, absztrakt szintre emelése

- a fokozatosság elvét szem előtt tartva számfogalmak és műveleti fogalmak kialakítása

- absztrahálás folyamatának segítése

- matematikai fogalmak, szimbólum-és jelrendszer, szabályrendszer beépítése a gyermek fogalmi rendszerébe, gondolkodási műveleteibe

A terápia további fontos célja a harmonikus személyiség kialakítása, feladatvégzésekre való ösztönzés, a másodlagos tünetek megelőzése vagy enyhítése, a szorongások oldása, önfegyelemre, kitartásra nevelés.

Marton Ildikó logopédus, Panuska Erzsébet pedagógus

Felhasznált irodalom: Dékány Judit: Kézikönyv a diszkalkulia felismeréséhez és terápiájához (Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola - Budapest, 1999.)