Diszkalkulia �s ter�pi�ja

A diszkalkulia sz�mol�si zavar, az iskolai teljes�tm�nyzavarok egyik t�pusa. Gyakran t�rsul diszlexi�val, diszgr�fi�val.

A gyermek az intelligenciaszintj�hez k�pest az elv�rhat�n�l l�nyegesen alacsonyabb teljes�tm�nyt ny�jt a matematika, illetve a sz�mol�s ter�let�n.

T�pusai:

-                     grafikus diszkalkulia: az �r�sban �s az olvas�sban is r�sztvev� �sszetett funkcion�lis agyi rendszer szakaszos m�k�d�s�nek �s integr�ci�j�nak, az inform�ci�k �tk�dol�s�nak neh�zs�ge

-                     olvas�si diszkalkulia: a matematikai szimb�lumok dek�dol�s�nak neh�zs�ge

-                     eml�kezeti diszkalkulia: els�sorban a bev�s�s, meg�rz�s �s felid�z�s neh�zs�ge

-                     gondolkod�si diszkalkulia: a matematikai �ltal�nos�t�s zavara

T�netei:

-                     bizonytalan t�j�koz�d�s saj�t testen, t�rben, s�kban

-                     mozg�s-besz�d koordin�ci� zavara

-                     hi�nyos vagy bizonytalan sz�mfogalmak

-                     sz�mok �r�s�val kapcsolatos probl�m�k (t�k�r�r�s, sz�mok felcser�l�se)

-                     neh�zs�gek mennyis�gi rel�ci�k alkot�s�ban, rel�ci�s jelek alkalmaz�s�ban

-                     kialakulatlan mennyis�g-�lland�s�g

-                     glob�lis mennyis�g-felismer�s hi�nya

-                     helyi�rt�k-zavarok

-                     neh�zs�gek az alapm�veletek �s inverzeik �rtelmez�s�ben

-                     rossz m�dszer�, vagy lass�, bizonytalan sz�mol�si technika k�l�n�sen a t�zes, sz�zas �tl�p�sn�l

-                     matematikai szab�lyok felismer�s�nek neh�zs�ge

-                     hi�nyos matematikai fogalmak

-                     rossz sz�m-�s sz�vegeml�kezet

-                     gyeng�n fejlett anal�gi�s gondolkod�s, elemz�-�s �sszehasonl�t� k�pess�g, �t�letalkot�s, k�vetkeztet�s

Ter�pia

A diszkalkulia ter�pia alapelvek�nt r�gz�thetj�k, hogy annak r�szletes pszichol�giai vizsg�latokra kell t�maszkodnia az anamn�zis messzemen� figyelembev�tel�vel.

Kiindul�pontnak tekintj�k a vizsg�latn�l kapott eredm�nyeket, �s a gyermek m�r biztosan elsaj�t�tott tud�s�ra, kell�k�ppen begyakorolt j�rtass�gaira, k�pess�geire �p�tj�k fel a ter�pi�s tervet, apr� l�p�sekre lebontva, a fokozatoss�g elv�t szem el�tt tartva.

�ltal�nos, minden esetre �rv�nyes kezel�si tervet kidolgozni nem lehet, azt mindig a gyermek adott fejletts�gi szintje, �letkori saj�toss�gai, motiv�lts�gi foka hat�rozza meg.

K�l�nleges jelent�s�g�, s �lland� feladatk�nt jelentkezik a ter�pi�s folyamat sor�n a m�r addig elsaj�t�tott ismeretek, j�rtass�gok, k�szs�gek gyakorl�sa, az �j ismeretekbe val� be�p�t�se.

Itt szeretn�nk megjegyezni, hogy a diszkalkuli�s gyermekek egy csoportj�n�l az ujjak haszn�lata nagy m�rt�kben k�slelteti, illetve akad�lyozza a fejben val� m�veletv�gz�s kialak�t�s�t, m�s csoportj�n�l azonban �ppen ellenkez�leg, az vezethet a sz�mmal kapcsolatos fogalmak kialakul�s�hoz.

C�l a pedag�giai vizsg�lat alapj�n a matematika tanul�s�hoz sz�ks�ges biztos alapok megteremt�se, a megfelel� k�pess�gek fejleszt�se, j�rtass�gok, k�szs�gek kialak�t�sa k�l�n�s tekintettel a figyelem, �szlel�s, eml�kezet, gondolkod�s �s a besz�d („matematika nyelv�nek”) fejleszt�s�re.

A speci�lis diszklakulia foglalkoz�sok feladata:

- a matematikai fogalmak �s a vel�k v�gzett manipul�ci� begyakorl�sa, absztrakt szintre emel�se

- a fokozatoss�g elv�t szem el�tt tartva sz�mfogalmak �s m�veleti fogalmak kialak�t�sa

- absztrah�l�s folyamat�nak seg�t�se

- matematikai fogalmak, szimb�lum-�s jelrendszer, szab�lyrendszer be�p�t�se a gyermek fogalmi rendszer�be, gondolkod�si m�veleteibe

A ter�pia tov�bbi fontos c�lja a harmonikus szem�lyis�g kialak�t�sa, feladatv�gz�sekre val� �szt�nz�s, a m�sodlagos t�netek megel�z�se vagy enyh�t�se, a szorong�sok old�sa, �nfegyelemre, kitart�sra nevel�s.

Marton Ildik� logop�dus, Panuska Erzs�bet pedag�gus

Felhaszn�lt irodalom: D�k�ny Judit: K�zik�nyv a diszkalkulia felismer�s�hez �s ter�pi�j�hoz (B�rczi Guszt�v Gy�gypedag�giai Tan�rk�pz� F�iskola - Budapest, 1999.)