Alapoz� ter�pia

A tanul�si neh�zs�gek h�tter�ben nagyj�b�l, az esetek 70%-�ban megtal�lhat� az idegrendszer r�szleges �retlens�ge, s�r�l�se vagy hib�s szervez�d�se. T�bbnyire, ha siker�l felsz�molni az idegrendszer szervez�d�s�be becs�szott hib�kat, a tanul�si neh�zs�gek t�netei jelent�sen cs�kkennek:

• javul az olvas�s �s a helyes�r�s,
  
• szebb� v�lik a k�lalak,
  
• old�dnak a sz�mol�si neh�zs�gek.
  

A mozg�sfejl�d�s �s vele egy�tt az idegrendszer fejl�d�se szigor� hierarchia szerint val�sul meg. Az egyedfejl�d�s�nk bizonyos vonatkoz�saiban megism�tli a t�rzsfejl�d�st. Ha ebbe a hierarchikus fejl�d�sbe hiba cs�szik, a k�zponti idegrendszer valamely �sibb kialakul�s� ter�lete nem fejl�dik megfelel�en. Ez maga ut�n vonja a r��p�l� �sszes ter�let, �gy a nagyagyk�rgen kereszt�l a gondolkod�si folyamatok probl�m�it is. Az �sibb kialakul�s� ter�letek fejl�d�s�vel a csecsem�n�l egyre �jabb �s �jabb mozg�sform�k jelennek meg. A mozg�s a vil�ggal val� kapcsolatfelv�tel els� form�ja a baba sz�m�ra. Erre �p�lnek r� az emberre jellemz� kommunik�ci�s form�k: a besz�d, az olvas�s �s �r�s. Ha kimaradnak egyes l�p�sek, esetleg nincs elegend� id�, t�r vagy lehet�s�g a gyakorl�sra, akkor hib�k cs�szhatnak a fejl�d�s�be. Az idegrendszer egyes ter�letei alulszervezett� v�lnak, amelynek k�vetkezm�nyei legt�bbsz�r az iskol�ban jelennek meg tanul�si neh�zs�g form�j�ban. K�zenfekv�, hogy ebben az esetben, a fejleszt�sben is kulcsfontoss�g� szerepe lesz majd bizonyos mozg�sform�k gyakoroltat�s�nak.
Mozg�ster�pia seg�ts�g�vel lehet�s�get biztos�thatunk az idegrendszer sz�m�ra, hogy bep�tolja lemarad�sait. Ilyenkor az idegrendszer fejl�d�s�vel p�rhuzamosan cs�kkennek a tanul�si neh�zs�gek, esetleg teljesen el is t�nnek.

Term�szetesen a mozg�ster�pia nem csodaszer, nem helyettes�theti a tanul�st. Abban viszont seg�ts�get ny�jthat a probl�m�kkal k�szk�d� gyermekek sz�m�ra, hogy ne kelljen minden szabadidej�ket tanul�ssal t�lteni, eredm�nytelen�l. Hat�s�ra a tanul�s �s a gyakorl�s meghozza gy�m�lcs�t. Nagy jelent�s�ge van a mozg�s rendszeres gyakorl�s�nak. Ezen mozg�sgyakorlatok els�dleges c�lja �j kapcsolatok kialak�t�sa a k�zponti idegrendszerben. Ezek a kapcsolatok term�szet�kn�l fogva csak �gy �p�lhetnek ki, ha s�r�n meger�s�tj�k �ket. Ellenkez� esetben az �jonnan l�trej�tt kapcsolatok azonnal elkezdenek visszafejl�dni, a v�rt fejl�d�s nem, vagy csak nagyon lassan k�vetkezik be.

Ez a ter�pia hat�sos:

1. Megk�sett vagy/�s hib�s, akad�lyozott besz�dfejl�d�sn�l (diszf�zi�k)
2. Diszlexi�n�l, alaki diszgr�fi�n�l= olvas�s �s/vagy �r�sgyenges�gn�l.
3. Azokn�l az organikus eredet� t�lmozg�sos ( hypermotil)- figyelemzavaros gyermekekn�l, akikn�l a sz�l�s k�r�l oxig�nhi�nyos k�rosod�s keletkezett.
4. Fejl�d�sben, �r�sben elmaradt �vod�sokn�l.
5. Enyhe fok� �rtelmi fogyat�koss�ggal �l� gyermekekn�l
6. Minden olyan gyermekn�l, aki mozg�s�gyetlens�gben szenved b�rmilyen okb�l.